Így szárítunk mi! 1. rész

Életmód
szárított zöldségek
Mit is? Például gombát, póréhagymát, karfiolt…

Szinte minden élelmiszert lehet szárítással tartósítani, megmutatjuk a kedvenceinket!

A szárításnál hagyjuk távozni az élelmiszerből a vizet, így megszűnik a kórokozók számára kellemes közeg, ahol szaporodhatnak. Ennyi az elv, amit aztán mindenki kedve szerint kipróbálhat. Vannak alapanyagok, amikkel többet kell trükközni, de most olyan növényeket mutatunk, ahol nagyon könnyű sikeresnek lenni.

Szárítani egész évben lehet, meleg sütőben is elkészülnek így a zöldségek, gyümölcsök. Házi szárításhoz azonban inkább a tavaszi, nyári időszakot javasoljuk. Egyrészt érdemes szezonálisan frissen szedett alapanyagokkal dolgozni, másrészt jóval gazdaságosabb, ha a meleg, szellős idő végzi el a munkát a sütő helyett.

Mennyiben más a szárított élelmiszer?

Mivel a szabad vizet eltávolítod, koncentráltabbá válik az élelmiszer, megnő az energia-, fehérje-, zsír- és a szénhidráttartalma az azonos mennyiségű friss nyersanyaghoz képest. Ezt érdemes szem előtt tartanod, amikor belakmározol aszalt gyümölcsökből például! (az aszalt szilvával legyél főleg körültekintő!)

Mi történik közben a tápanyagokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal?

A vitaminok, különösen a C-vitamin, érzékenyen reagálnak a hőre, így például a C-vitamin veszteség szárítás közben elérheti a 70-90%-ot is. Ne feledkezz meg arról, hogy hasonló veszteséggel jár, ha megfőzöd, befőzöd a friss zöldségeket, gyümölcsöket.

A friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás fontos része, vitamin és rost tartalmukat így hasznosíthatod a legjobban. 

A vitaminok mellett azonban fontos ásványi anyagokat, egyéb tápanyagokat is tartalmaznak a zöldségek és a gyümölcsök, de szerencsére ezek nem olyan érzékenyek a szárításra. Az ásványi anyag csökkenés csak 5-20% körüli lesz a folyamat végére. Egyes tápanyagok hasznosulásának pedig kifejezetten jót tesz a feldolgozás, mint például a paradicsom likopin tartalmának esetében.