A karácsonyi asztalra kerülő ételek, mint az ünnep egésze sok ősi, az évforduló ünnepéhez kötődő szokásokat, hiedelmeket őriz. A magyar hagyományokban a halpikkely sok pénzt jelentett, illetve gyors mozgása révén a család előrehaladását jelképezte az új esztendőben. Nem véletlen, hogy a hazai halfogyasztás nagy része inkább a karácsonyra koncentrálódik. Ezen felül sokan csak a nyaralás alkalmával esznek belőle. Ezt tükrözi, hogy Magyarországon még mindig kevés, évente csupán átlagosan 6,7 kg halat eszünk, ezzel szemben az európai átlag 24,4 kg.
Pedig van tengeri és édesvízi, fehér és sötét húsú, sovány és zsírosabb, növényevő és ragadozó. Lehet horgászni, de meg is vehetjük élve, feldolgozva, fagyasztva vagy konzerv formájában is. Van miből választani.
A Balatonon közkedvelt hal, a hekk néven közismert halfajta valójában tengeri hal?
Miért javasolják a szakemberek, hogy gyakrabban kerüljön mindenki tányérjára?
A halhús könnyen emészthető, teljes értékű fehérjeforrás. Többek között az izomépítéshez és az immunrendszer zavartalan működéséhez szükséges, értékes zsírtartalma pedig hasznos élettani hatással bír. Különösen az olajos húsú mélytengeri halak (pl. lazac, hering, makréla, szardínia, tonhal), továbbá a pisztráng és a busa gazdagok ómega-3 zsírsavakban, amelyek, a szem és az agy egészséges fejlődéséhez is szükségesek. Ezen kívül hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez, és a szervezet gyulladásos folyamatainak mérsékléséhez. És természetesen finomak, számtalan formában elkészíthetők. A klasszikus rántott hal, harcsapaprikás túrós csuszával, halászlé mellett próbáljunk ki új recepteket is például tonhal aszalt szilvával, halfasírt, tonhalas spenótos tészta, tonhalsaláta, tepsiben sült hal zöldségekkel, halkrém. A hazai táplálkozási ajánlás a heti legalább egyszeri halfogyasztásra ösztönöz. Egy adag 10-15dkg között van.
Reméljük az idei ünnepen is mindenki asztalára kerül hal, de igyekezzünk az év minden hetében legalább egyszer beépíteni az étrendünkbe.