Mi a kapcsolat az élelmiszer-pazarlás és az üvegházhatás között? Mi a különbség a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő között, és ez miért olyan fontos környezetvédelmi szempontból? Összegyűjtöttük a legfontosabb és legérdekesebb információkat az élelmiszerpazarlásról.
Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, világszinten pedig évente több, mint 1,3 milliárd tonnányi élelmiszert pazarol el az emberiség , melynek jelentős része kiküszöbölhető lenne.
Az élelmiszer-hulladék körülbelül egyharmada a háztartásokban termelődik, így fontos, hogy egyéni szinten is foglalkozzunk a problémával.
A Nébih mérése szerint a magyar háztartásokban évente fejenként 65 kg élelmiszer végzi a kukában, amely tudatos fogyasztói magatartással majdnem a felére lehetne csökkenteni. Az elkerülhető élelmiszer-hulladék legnagyobb részét a készételekből származó ételmaradék teszi ki, amit a különböző sütőipari termékek követnek.
Miért fontos az élelmiszer-pazarlás csökkentése?
Az élelmiszer-pazarlás negatív gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi következménye vitathatatlan.
A kidobott étel egyrészt anyagi veszteséget jelent a családi költségvetésben – hiszen megveszünk valamit, amit aztán kidobunk –, másrészt komoly környezetterheléssel is jár. A termékek előállítása, szállítása és megsemmisítése ugyanis rengeteg energiát igényel, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, és gyorsítja a globális felmelegedést.
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok tizede az élelmiszer-pazarlás következménye. Az élelmiszer-hulladékok lebomlásának következményeként a világon évente körülbelül 4,4 milliárd tonna szén-dioxiddal egyenértékű káros gáz keletkezik. Ezzel a mennyiséggel az élelmiszer-hulladékból származó kibocsátás a Kína és az USA után a világon a harmadik legnagyobb.
Ezért fontos az élelmiszermentés
Ha már megfőzted, de nem etted meg, a kukában landol. Tudatos vásárlással és tudatos fogyasztói magatartással azonban sokat tehetsz azért, hogy a boltban megmaradt élelmiszer végül jó helyre kerüljön. A világon az összes megtermelt, előállított, legyártott, becsomagolt, azaz kész és felhasználható étel egyharmada – ha nem pazarolnánk el – akár rászorulókhoz is juthatna.
A Nestlé környezetvédelmi és közös értékteremtési vállalásaival összhangban évek óta küzd az élelmiszer-pazarlás és a nélkülözés ellen. Ahogy az elmúlt évek során, úgy idén is újra összefog a Nestlé és a Tesco egy közös kampányban. A kéthetes kampányidőszakban a Nestlé a hazai Tesco hipermarketekben megvásárolt bizonyos termékek értékének 1 százalékával támogatja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület munkáját, az összeget pedig a Tesco megduplázza. Az Élelmiszerbank a befolyt támogatásnak köszönhetően nélkülöző családoknak segít élelmiszercsomagok összeállításával. Segíts te is vásárlásoddal, tegyünk közösen egy jobb jövőért!
Tudj meg többet kezdeményezésünkről és az Élelmiszerbank munkájáról, kattints cikkünkre!
Felhasználhatósági idő vagy minőségmegőrzési idő: te tudod, mi a különbség?
Az élelmiszer-hulladék csökkentésére több, akár egyszerűen kivitelezhető módszer is létezik. Ezek közül az egyik, ha tisztában vagy a felhasználhatósági idő és minőségmegőrzési idő közötti különbséggel, és ennek megfelelően használod fel otthon az élelmiszereket.
A minőségmegőrzési idő (angolul Best before) olyan termékeken szerepel, melyeket a jelzett időponton túl sem kockázatos elfogyasztani. Az ilyen jelöléssel ellátott tartós élelmiszerek a lejárati időt követően is fogyaszthatók, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tároltad őket. Ezek jellemzően csokoládék, levesporok, üveges szószok vagy reggelizőpelyhek.
A fogyaszthatósági idő (angolul Use by) viszont azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszert meddig szabad elfogyasztani, tehát ezen az időponton túl a nemkívánatos mikrobiológiai változások miatt már káros lehet az egészségre. Ilyen jelöléssel találkozhatsz jellemzően az olyan gyorsan romló élelmiszerek, mint a tejtermékek, pékáruk és cukrászati készítmények vagy friss húsáruk csomagolásán.
Mit tehetünk még az élelmiszer-pazarlás mérséklése érdekében?
Jó hír, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal, odafigyeléssel is nagy lépést tehetsz az élelmiszer-pazarlás visszaszorításáért. Az első lépés a tudatos vásárlás, de ha igazán elszánt vagy, akár komposztálhatsz is.
Hogyan tudod tervezéssel és tudatos vásárlással csökkenteni a háztartásban keletkezett élelmiszer hulladékot? Olvasd el kapcsolódó cikkeinkben!
Tippek az élelmiszer-pazarlás megelőzésére
Így kerüld el a pazarlást!
* Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint
*Forrás: http://www.fao.org/3/a-bb144e.pdf.