Bár a nagyvállalatoknál is rengeteg élelmiszerhulladék keletkezik – és elsősorban ez az összmennyiség látványosabb része –, meglepődnél, te személy szerint mennyit teszel hozzá a statisztikákhoz.
Évi 65 kg. Ennyi élelmiszer-hulladékot „termel” évente egy átlagos magyar ember. És ennek az élelmiszer-pazarlásnak majdnem a fele elkerülhető lenne.
Miért jelent problémát az élelmiszer-pazarlás, és miért kell küzdenünk ellene?
A kidobott étel tulajdonképp kidobott pénz az ablakon, emellett pedig komoly környezetterheléssel is jár. A termékek előállítása, szállítása és megsemmisítése ugyanis rengeteg energiát igényel, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, és gyorsítja a globális felmelegedést.
Érdemes abba is belegondolni, hogy ha egy élelmiszer nem a kukában végzi, az olyan szervezeteknek köszönhetően, mint a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, akár a rászorulókhoz is eljuthat.
Ezért fontos az élelmiszerpazarlás csökkentése
Az Élelmiszerbank évente körülbelül 8-10 ezer tonna élelmiszert juttat el rászorulókhoz, ami a boltok polcain keletkező élelmiszer-feleselegek egytizede. Így is hatalmas mennyiségekről van szó, és még kimondani is elképesztő, hogy éves szinten 7 milliárd forintnyi értékről beszélünk.
Idén is közös kampányt hirdet a Nestlé és a Tesco az Élelmiszerbank munkájának támogatására, melynek keretében a Nestlé a hazai Tesco hipermarketekben vásárolt Nestlé termékek árának egy százalékával segíti az Élelmiszerbank tevékenységét, az összeget pedig a Tesco megduplázza. A „Nestlé – Szeretettel adva!” kampány során befolyt összeget az Élelmiszerbank elsősorban logisztikára költi, élelmiszereket ment, csomagokat állít össze és juttat el a rászorulókhoz.
Tudj meg többet a kezdeményezésről, az Élelmiszerbank munkájáról és az önkéntes munkatársakról cikkünkben!
Mit tehetünk mi az élelmiszer-pazarlás ellen?
Még mielőtt rátérnénk arra, hogyan csökkenthető az élelmiszer-hulladék mennyisége, érdemes megjegyeznünk, hogy az élelmiszer-pazarlás mértéke az elmúlt években szerencsére stagnáló tendenciát mutat, mely Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója szerint már a fejlődés első jele.
Ahogy a főzésnek, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemnek is megvannak a maga lépései. Felelősen kell döntenünk a vásárlásnál, a hozzávalók összeválogatásánál, az elkészítésnél, a tálalásnál és a maradékok kezelésénél is.
Vásárolj (környezet)tudatosan!
Hogyan vásárolj úgy, hogy a pénztárcád és a környezetünk is jól járjon? Először is figyelj oda, milyen gyártótól, milyen csomagolásban, kiszerelésben veszed az adott terméket! A csomagolásnak nem csak védelmi, logisztikai és tárolási funkciói vannak, hanem a higiénia és a fogyaszthatóság szempontjából is rendkívül fontos. Bármily furcsán hangzik, enélkül akár több élelmiszer-hulladék is keletkezhet!
Vásárláskor érdemes átgondolni, melyik kiszereléssel jársz jobban. Hiába kedvezőbb a nagy kiszerelésű termék, ha nincs szükséged annyi élelmiszerre, hulladékként végzi majd. Ha viszont nagyobb mennyiséget főzöl, érdemes inkább egy nagyobb, mint több kisebb méretű terméket beszerezni.
A csomagolás segít a termék biztonságos tárolásában is, ennek köszönhetően az akár hosszabb ideig is megőrizheti minőségét. A csomagoláson feltüntetett minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő pedig segít abban, hogy tudatosan ütemezd be a megvásárolt élelmiszerek fogyasztását.
Élelmiszermentési tanácsok az élelmiszermentőktől
Pisch Virág, az Élelmiszerbank önkéntese szerint a tudatosság az élelmiszer-pazarlás elleni harc egyik legfontosabb eleme, mert az emberek többet vásárolnak és nagyobb adagokat főznek, mint amennyit megesznek. „Az Élelmiszerbank nem csupán a mélyszegénységben élőknek segít étellel, hanem a fogyasztókban is igyekszik tudatosítani, hogyan főzhetnek és vásárolhatnak fenntarthatóan.”
„Sokat tehetnénk az élelmiszer-pazarlás ellen, ha szakítanánk pár szokásunkkal” – mondja Kispál Márta Krisztina, a Nestlé munkatársa. „Ne az üzletek polcainak hátuljában lévő, hosszabb eltarthatósági idejű termékeket vásároljuk meg, ha rögtön felhasználjuk őket, mert hosszú távon ez nem fenntartható fogyasztói magatartás! Azt is fontos felmérnünk, mekkora adagokat érdemes főznünk.”
1. Vásárolj tudatosan!
- Gondolkozz előre! Mi áll már rendelkezésedre, minek kell elfogynia? Írj bevásárlólistát!
- Ne a polc hátuljáról emeld le terméket, ha úgyis hamarosan megeszed!
2. Ügyelj a mennyiségre!
- Főzésnél, sütésnél figyelj arra, mennyit esztek meg biztosan, hány adaggal készülsz
3. Fagyaszd le a maradékot!
- Ha mégis több adagot készítenél a kelleténél, fagyaszd le azokat az ételeket, amik így is eltarthatók!
- Adagonként fagyassz! Így fogyasztáskor nem kell nagyobb mennyiséget felmelegíteni, hanem csak annyit, amennyi éppen el is fogy.
- Címkézz! Jelöld meg a készítés idejét, valamint azt is, mit tartalmaz a fagyasztott adag- ez később már nem lesz egyértelmű.
4. Oszd el!
- Ha túl sokat főztél, az is megoldás, hogy vendégeket hívsz, a maradékot odaadod másoknak, akár olyan helyi szervezetnek, rászoruló családnak, aki rögtön hasznát tudja venni.
5. Komposztálj!
- Ha sem fagyasztani, sem odaadni nem tudod, és mindenképpen kidobásra szánod az ételt, akár a környezetünknek is jót tehetsz vele. Azok az ételek – különösen a hamar romló zöldségek és gyümölcsök –, amiket már nem tudsz elfogyasztani, még komposztként is hasznunkra lehetnek!