A koleszterin és a zsírok

Életmód
Koleszterin
Miért hasznosak a koleszterinek, és miért lehetnek ártalmasak? Mi a különbség a HDL- és az LDL-koleszterin között? Kérdések, melyekre már fiatalon is érdemes odafigyelni!

Miért hasznosak a koleszterinek, és miért lehetnek ártalmasak? Mi a különbség a HDL- és az LDL-koleszterin között? Kérdések, melyekre már fiatalon is érdemes odafigyelni!
A koleszterin fontos szerepet tölt be az élő szervezetben. A sejtfal felépítésében, az epesav-, hormon- és vitaminképzésben, emellett más területeken is nélkülözhetetlen. Az érfalakra lerakódva azonban csökkenti az erek rugalmasságát és szűkíti az érkeresztmetszetet. Ezzel rontja a vérellátást, melynek következtében a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. Az ereknek ezt a kóros állapotát nevezik érelmeszesedésnek. 

A koleszterinnek két fő típusa van: kis sűrűségű lipoprotein-koleszterin (LDL-C), nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin (HDL-C). Az LDL-koleszterint gyakran „rossz” koleszterinnek, a KDL koleszterint, pedig „jó” koleszterinnek hívják. 

Sok ember vérének túl magas az LDL-koleszterin szintje, amelyet az étrend is befolyásolhat. A HDL-koleszterin, vagy "jó" koleszterin, összegyűjti a sejtekből a koleszterint és visszaszállítja a májba. Ha sok a HDL-koleszterin, az azt jelenti, hogy kevésbé valószínű a zsírlerakódások képződése az artériákban. Ha magas a HDL-koleszterin-szint az LDL-koleszterin-szinthez képest, csökkenhet a szívbetegségek kialakulásának kockázata. A fizikailag aktív életmód és az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak (pl. omega-3 zsírsavak) fogyasztása segíthet növelni a HDL-koleszterin szintjét, mely védelmet nyújthat a szív és érrendszeri megbetegedések előfordulása ellen.  

A koleszterint természetes körülmények között a szervezet termeli, de vannak olyan nyersanyagok, melyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak koleszterint (ezt élelmi koleszterinnek nevezzük), ilyen például a tojássárgája, belsőségek. 

A helytelen táplálkozás okozta magas vérzsírszint az étkezés módosításával (megfelelő, egyénre szabott diétával) általában jól befolyásolható. A koleszterinszintet a legtöbb esetben a telített zsírsavak és a transz-zsírsavak túlzott bevitele emeli, ezek koleszterinszint-növelő hatása mintegy kétszerese a koleszterin tartalmú ételekből elfogyasztott élelmi koleszterinének.

A transz-zsírsavak emelik az össz- és az ún. "rossz" LDL-koleszterinszintet, és csökkentik a "jó" HDL-koleszerintszintet a szervezetben, ezáltal szerepük van a szív- és érrendszeri betegségek (pl. érelmeszesedés, magas vérnyomás) kialakulásában.

Transzzsírok keletkezhetnek egyrészt mesterségesen, a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során, másrészt természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során.

A transzzsírsavak fogyasztásának csökkentése ezért évekig az élelmiszeripar fókuszában állt. A magyarországon a 71/2013. (xi.20.) emmi rendelet alapján tilos olyan iparilag előállított élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. 
Mivel a mesterséges, azaz az ipari előállítás során keletkező transzzsírsavak fő forrása a részlegesen hidrogénezett növényi zsírok, olajok, ezért mi a nestlénél 2016 végéig valamennyi élelmiszerünkből kivontuk a részlegesen hidrogénezett növényi olajokat
Emellett 2014-2017 között a maggi kockák telített zsírsav-tartalmát átlagosan 23%-kal csökkentettük.

A koleszterinszintre a telített zsírsavak bevitelének csökkenetése mellett a rostbevitel emelése is kedvezően hat. Leginkább a zöldségekben, gyümölcsökben fellelhető, ún. vízben oldódó rostok (pl. pektin) fogyasztása van előnyös hatással a koleszterinszintre. Ezek a rostok késleltetik, illetve megakadályozzák egyes tápanyagok, mint például az LDL koleszterin felszívódását, továbbá az epesavak megkötésével is mérséklik a koleszterin koncentrációt a vérben. Jelentős mennyiségben például az alma, birsalma, sárgarépa tartalmazza ezeket a jótékony rostokat. A zöldségek, gyümölcsök mellett a zabpehely, zabkorpa rostjai is hasonló, jótékony hatással bírnak.

A magas koleszterinszint egyfelől az egészségtelen életmód (pl. helytelen táplálkozás, túlsúly, mozgásszegénység, stressz), másfelől örökletes hajlam következménye. Az úgynevezett örökletes magas koleszterinszint, esetén 

A belső "forrásból" származó magas koleszterinérték viszont a diéta mellett legtöbbször gyógyszeres kezelés is szükséges. 

Tippek zsírfogyasztás csökkentéséhez

  • Válaszd a kisebb zsírtartalmú tejtermékeket!
  • Válaszd a sovány húsféléket (pl. szárnyasok, sertés comb, karaj), távolítsd el a látható zsírt, a szárnyashúsról a bőrt!
  • A főzéshez használj növényi olajokat, a kenyér kenéséhez részesítsd előnyben a telítetlen zsírsavtartalmú margarinokat! 
  • Ha nassolni vágysz, próbáld ki a friss zöldségeket (pl. cékla, sárgarépa, fodros kel) egy-egy könnyű mártogatóssal, vagy készíthetsz zöldségchipset is). Jó tudni, hogy egy adag pattogatott kukorica (nem vajas) harmad annyi telített zsírt tartalmaz, mint egy adag burgonyachips!
MDOSZ hírlevél