A táplálkozástudományi kutatások alapján fejlesztett és előállított, hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó élelmiszereknek ma már széles választéka áll a fogyasztók rendelkezésére. De miért is jó ez nekünk?
Élelmiszerek dúsítása
A vitamin- és ásványi anyag hiány következtében fellépő betegségek jelentős része kiegyensúlyozott táplálkozással és megfelelő életmóddal megelőzhető lehetne. A szervezetünk számára szükséges tápanyagokat jó minőségű élelmiszerek fogyasztásával tudjuk fedezni.
.
Tudtad?
- Világviszonylatban a vas-, a jód-, és az A-vitamin hiánya a legnagyobb. Csak vashiányban megközelítőleg két milliárd ember szenved.
- A B-vitaminok, a C-, a D-vitamin, a kalcium és a cink hiányának kialakulása a Föld lakosságának szintén jelentős hányadát veszélyezteti.
A dúsított élelmiszerhez a feldolgozási eljárások során vitaminokat, ásványi anyagokat vagy egyéb táplálkozás-élettanilag fontos anyagokat adnak a tápérték növelésének céljából.
A dúsítás
A megfelelő tápanyagbevitel biztosítása érdekében mára már több országban kötelező egyes élelmiszerek dúsítása. Ilyen Németországban és Ausztriában a konyhasó jóddal történő dúsítása, vagy az USA-ban a B-vitaminok és vas hozzáadása a lisztekhez.
Tudtad?
- A jódhiány megelőzésére elsőként 1831-ben Boussingault francia orvos a só jódozását javasolta, melyet 1923-ban Svájcban, majd 1924-ben az Amerikai Egyesült Államokban be is vezettek.
- A margarin A-vitaminnal történő dúsítását először Angliában végezték 1927-ben. A második Világháború óta a margarin dúsítását törvényi szabályozás írja elő, mely az A-vitamin mellett kötelezővé teszi a D-vitamin hozzáadását is.
- Az idegcső záródási rendellenesség kialakulásának megelőzése érdekében 1998 óta az Egyesült Államokban kötelező a gabonaalapú termékek folsavval történő dúsítása.
A dúsítás célja
Az élelmiszergyártók a törvények által előírt kötelező dúsításon kívül önkéntes alapon is adhatnak bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat termékeikhez.
Az önkéntesen dúsított élelmiszerek legnagyobb részét a reggeli gabonapelyhek teszik ki, melyek bár a napi energia-bevitel csak viszonylag kis százalékát jelentik, ezek is hozzájárulnak a vitaminszükséglet fedezéséhez, amit számos kutatás igazolt. A gabonapelyheket főként B-vitaminokkal, vassal dúsítják, melyek tejjel való fogyasztásával a napi kalciumbevitel egy része is biztosítható.*
Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok termékekhez történő hozzáadása történhet technológiai célból, mely során ezek a vegyületek adalékanyagok szerepét töltik be, pl. C-vitamint savanyításra, béta karotint (A-vitamin előanyaga) sárgás-barnás színezésre is szoktak használni. Továbbá a feldolgozáskor bekövetkező vitamin- és ásványi anyag veszteség ellensúlyozása érdekében is dúsítanak élelmiszereket.
Tápanyagokkal történő dúsítás történhet azért is, hogy hasonló élelmiszerek tápanyagértéke hasonló legyen. Ha például, A- és D-vitamint adunk a margarinokhoz, hasonló lesz a vitamintartalma, mint a vajnak.
A dúsítás egy másik célja lehet a tápértéknövelés, mely során a gyártók az élelmiszerek természetes vitamin- és ásványi anyag szintjét növelik, vagy olyan vitaminokat és ásványi anyagokat adnak a termékekhez, melyeket természetesen nem vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak, mint például a gyümölcslevek, gabonapelyhek B-vitaminnal vagy kalciummal történő dúsítása.
*Forrás: MDOSZ hírlevél