Ki ne emlékezne Majmóka isteni, aranyló húslevesére a Szindbád című filmből?
Igaz, azóta sok minden történt a gasztronómiában és a táplálkozástudományban, de a levesek azóta is töretlenül részei a hazai étkezésnek. Minden évszaknak megvan a maga közkedvelt levese. Az őszi, téli időszak elképzelhetetlen egy finom húsleves vagy sütőtök krémleves nélkül, a tavasz ízét frissességét hozza egy üde zöldségleves, nyáron pedig nem maradhat el a hideg gyümölcsleves.
Sokféle alapanyagból, változatosan elkészíthető, a színek, illatok, ízek és a különböző levesbetétek mind mind hozzájárulnak a változatosság növeléséhez, az ízélmény fokozásához. Elősegítik a vitamin és ásványi anyagok bevitelét és a megfelelő mennyiségű folyadékpótlást.
A levesek jól használhatók, ha szeretnénk növelni a teltségérzetet, de mégsem akarunk sok energiát elfogyasztani. Ilyenkor jól alkalmazhatók a különböző zöldséglevesek: sok zöldséggel és kevés tésztával.
Alapanyagként válasszunk többféle kisebb energia-, de nagyobb rosttartalmú zöldségfélét, kevesebb zsírt tartalmazó húsféleséget. A finomra vágott zöldpetrezselyem nemcsak ízesíti az ételt, de közvetlenül tálalás előtt a levesbe szórva annak C-vitamin tartalmát is növeli és díszítő hatása is van.
Vannak tartalmasabb, magasabb energiatartalmú levesek például a krémlevesek és az egytálételek: palócleves, gulyásleves. A levesbetét (csipetke, burgonya-, hús-, halgombóc, máj- és daragaluska, stb.) sok esetben a leves nagymértékben meghatározó kiegészítő, ami az energiatartalmat is növeli. A kitálalt mennyiséggel azonban mindenki maga változtathatja a levese energiatartalmát. A krémlevesek esetében a felhasznált tejszín zsírtartalmával illetve a hozzá kínált betét mennyiségével tehető tartalmasabbá vagy energiaszegényebbé. Egy finom, a nyári nap színét idéző meleg sütőtök krémleves tökmagolajjal és pirított tökmaggal nemcsak tápláló és szemet gyönyörködtető, hanem megfelelő telítő értékkel is rendelkezik.
Lehet hideg vagy meleg, tél vagy nyár az ebéd első fogása legyen a leves!