Az ember megjelenését, külső jegyeit, mint például a szem vagy a haj színét, ám emellett még a krónikus betegségekre való hajlamot is, a génkifejeződésben megfigyelhető módosulások határozhatják meg.
Egyes környezeti hatások, mint például a várandósság és a csecsemőkor alatti táplálkozás, közvetlenül hathatnak a génkifejeződésre, azaz arra, hogy az adott gén üzenete hogyan jelenik meg az életünk folyamán. A génkifejeződésben megfigyelhető változások a táplálkozási hatásokra vagy stresszre válaszként jönnek létre, a korai fejlődés kritikus szakaszában, amikor az egyén fokozottan érzékeny a változásokra.
Érdekes, hogy ezek a változások generációkon át öröklődhetnek és állandósíthatják élettani jellemzőinket, anyagcserénket felnőttkorban. Ezt a folyamatot nevezzük korai anyagcsere-programozásnak.
Anyagcserénk programozásának jelentősége a következőkben foglalható össze:
Ahogy az MDOSZ hírleveléből kiderül, kimutatták, hogy ha a tápanyagbevitel korlátozott a terhesség alatt, a magzat anyagcseréjében változás megy végbe. Ez olyan anyagcsere-problémák kialakulásának veszélyét rejtheti magában, mint például az elhízás. Ehhez hasonlóan a tápanyagszegény étkezés a terhesség alatt alulfejlett magzat születéséhez vezethet, ami gyakran köthető össze a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések későbbi kialakulásának nagyobb kockázatával.
Születés után a táplálkozás hosszú távon is fontos szerepet játszik az egészségben. Tanulmányok kimutatták, hogy a csecsemőkori túlzott fehérjebevitel, megnövekedett testtömeg-indexet (BMI) és súlygyarapodást eredményez a későbbi években.
A kutatási eredmények napjainkra egyértelművé tették tehát, hogy a betegségekre való hajlamban észlelhető változások a korai rossz anyagcsere programozásnak is betudhatók, ami mögött egyértelműen a kora csecsemőkori nem megfelelő táplálás, a túlzott fehérjebevitel állhat.
A nem fertőző betegségek – mint például az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a sztrók – előfordulását a genetikai kockázati tényezőkön és a felnőttkori életmódon kívül a születés körüli időszakban zajló anyagcsere programozás is nagyban meghatározza.
Forrás: MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél 8. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM – 2015. július - AZ ELSŐ 1000 NAP