Rántsuk le a leplet a nátrium-glutamátról!

Érdekességek a lisztekről

A szárítás, mint tartósítási módszer

A szárítás egyike a legrégebbi tartósítási módszereknek, bár a technológiák sokat változtak, de a lényeg a mai napig ugyanaz - az élelmiszerek minél kevesebb vizet tartalmaznak, annál kevésbé romlékonyak.

Az élelmiszertartósítás célja, hogy megakadályozza a kártevő mikroorganizmusok szaporodását és az enzimek természetes tevékenységét, ezzel megóvva élelmiszereinket a korai romlástól. 

Arra, hogy az élelmiszerek egész évben biztonsággal fogyaszthatóak legyenek, számos eljárás létezik. Ezek közül a szárítás azon az elven működik, hogy az élelmiszerek víztartalmát csökkentik, ezzel érve el a tartósítási hatást. 

Régen a nap melegénél, tűz mellett szárították a különböző élelmiszereket. Zöldfűszereket, paradicsomot, gyümölcsöt, gombát a mai napig szárítanak otthon a háziasszonyok. Szárított élelmiszereket pedig rendszeresen vásárolunk. A szárazbab és lencse mellett például mazsolát, fűszereket, de akár szárított húsárut is.

Ma már a korszerű eljárások során lehetőség van arra, hogy az élelmiszerek víztartalmát szabályozott hőmérséklet mellett az optimális szintre állítsák be.

 

Ha eddig nem próbáltál házilag szárítani akkor érdemes szárított paradicsomot készíteni, hogy lásd milyen egyszerű is ez!

•    A paradicsomot vágd cikkekre, vedd ki a magját és zöld csumáját.
•    Vágott felületével felfelé tedd sütő rácsra, hagyd fél órát csepegni.
•    A sütőt a legalacsonyabb fokozatra állítva szárítsd 10-12 óráig.
•    Légmentesen záródó dobozban 6 hónapig is eláll.
•    Felhasználhatod tésztaételekhez, mártogatósokhoz vagy salátákba.