Érdekességek a lisztekről

Mitől acélos a búza?

Érdekességek a cukrokról

Ha már sokat olvastál a cukor élettani hatásáról, zsong a fejed a kalóriáktól és a glikémiás indextől, lazításképp jöjjön egy pár érdekesség. Természetesen a cukrokról.

  • Az édes íz szeretetét már az anyatejjel magunkba szívjuk, így nem meglepő, hogy a kellemes ízélmény iránti vágy a legtöbb embernél megmarad egy életen át.
  • A glükóz szó a görög glukusz szóból ered, melynek jelentése édes.
  • A világ egyik legjelentősebb cukorforrása egy trópusi növény, a cukornád. Cukornádat már évezredekkel ezelőtt termesztettek Indiában, onnan terjedt el a világ távolabbi részeire is.
  • Egy Diphylos nevű görög orvos már a 4. században felismerte, hogy a vörös répa édes leve pótolni tudja a mézet.
  • A nádcukrot a középkorban gyógyszerként is alkalmazták.
  • Az ókori görögök édesítőszerként leginkább mézet és édes gyümölcsöket használtak, a nádcukor akkoriban drága csemegének számított.
  • Azt, hogy a cukornád könnyen elérhetővé és így olcsóbbá vált, Kolombusznak köszönhetjük.
  • Egy német tudós, Andreas Marggraf 1747-ben megállapította, hogy a cukorrépában ugyanaz a cukor – a szacharóz - található meg, mint a cukornádban. Ez a felfedezés az európai cukorgyártás egyik mérföldköve.
  • Brazíliában, Indiában, az Európai Unióban és Kínában termelik a legtöbb cukrot a világon. 
  • A világ első cukorgyára 1850-ben, a sziléziai Cunernben kezdte el működését.  
  • Az agy glükózfelhasználása a teljes test glükózszükségletének 25%-a. 
  • Az agy energiaigényének biztosításához naponta körülbelül 130 g glükóz szükséges.
  • Az intenzíven édes íz kedvelése csökken a kora gyermek- és a felnőttkor között.
  • A laktózmentes tejet azért érezzük édesebbnek, mint a hagyományos tejet, mert a laktózmentes tej készítésekor a tejhez laktáz enzimet adnak, ami egyszerű cukrokká, glükózzá és galaktózzá bontja a laktózt, amiket külön édesebbnek érzünk, mint a laktózt. 
  • Az elfogyasztott cukor mennyisége az életkor és a földrajzi elhelyezkedés alapján országonként nagyon eltérő. Európában a felnőttek átlagos hozzáadott cukorfogyasztása a napi teljes kalóriabevitel 7–8 százaléka (pl. Norvégia, Magyarország), valamint 16–17 százaléka (pl. Spanyolország, Egyesült Királyság) között változik.