Beszédes csomagolás

Így csomagolunk mi

E-szám - avagy az adalékanyag rendszámtáblája

Cikkünkön keresztül bepillantást nyerhetsz az E-számok világába, olvashatsz a csoportosításukról, felhasználásukról.

A több száz ismert élelmiszer-adalékanyagot abból a célból adják az élelmiszerekhez, hogy a termékek jellemzőit – szín, illat, állag, biztonságosság megőrzése, tápérték védelme, stb. – kedvező irányba befolyásolják.


Tudtad?
Adalékanyag lehet akár egy-egy speciális étrendhez szükséges alkotórész is, pl. a gluténmentes termékekben gyakran használt guargumi vagy xantángumi. 


A számok magukért beszélnek

E 100-tól kezdődő számok jelölik a színezékeket, 
E 200-tól a tartósítószereket, 
E 300-tól az antioxidánsokat, 
E 400-tól az emulgeálószereket, habképzőket, stabilizátorokat, zselésítőket, sűrítő- és szilárdító anyagokat, 
E 500-tól főként a különböző funkcióval rendelkező szervetlen sókat,
E 600-tól az ízfokozókat és ízmódosítókat, 
E 900-tól az édesítőszereket,
E 1000-től a módosított keményítőket és egyéb technológiai hatású adalékanyagokat.

Az Európai Unió jogelődje vezette be az E-számokat annak érdekében, hogy az adalékanyagok azonosítását leegyszerűsítse.

Szigorúan szabályozott, hogy egy-egy adalékanyag milyen mennyiségben adható az élelmiszerhez, ami huzamosabb időn keresztül fogyasztva – a tudomány jelen állása szerint – nem ártalmas az egészségre.

Az adalékanyagokat fel kell tüntetni az élelmiszercímkén, a termék előállítója azonban szabadon dönthet annak kapcsán, hogy az adalékanyag nevét vagy az E-számát szerepelteti . Ezen kívül minden esetben fel kell tüntetni az adalékanyag élelmiszerben betöltött szerepét is. 

Az E-számok olykor indokolatlan félelmet keltenek, holott egy részük természetes forrásból származik. Adalékanyagként például a C-vitaminnak (más néven aszkorbinsavnak) E300, az E-vitaminnak (azaz tokoferolnak) E306 a neve. 

 

Az értékes gondolatokat köszönjük szakmai partnerünk, az MDOSZ kollégájának, Szász-Győző Zsuzsannának!