Beszédes csomagolás

Tudj meg többet a mikrotápanyagokról! Vitaminok és ásványi anyagok

Az élelmiszerek dúsítása vitaminokkal, ásványi anyagokkal

Vitaminnal dúsított kakaó? Ásványi anyagok hozzáadásával készült gabonapehely? De miért is jó ez nekünk?

A táplálkozástudományi kutatások alapján fejlesztett és előállított, hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó élelmiszereknek ma már széles választéka áll a fogyasztók rendelkezésére. De miért is jó ez nekünk?

Élelmiszerek dúsítása


A vitamin- és ásványi anyag hiány következtében fellépő betegségek jelentős része kiegyensúlyozott táplálkozással és megfelelő életmóddal megelőzhető lehetne. A szervezetünk számára szükséges tápanyagokat jó minőségű élelmiszerek fogyasztásával tudjuk fedezni.
.  
Tudtad?

  • Világviszonylatban a vas-, a jód-, és az A-vitamin hiánya a legnagyobb. Csak vashiányban megközelítőleg két milliárd ember szenved.
  • A B-vitaminok, a C-, a D-vitamin, a kalcium és a cink hiányának kialakulása a Föld lakosságának szintén jelentős hányadát veszélyezteti. 

 

A dúsított élelmiszerhez a feldolgozási eljárások során vitaminokat, ásványi anyagokat vagy egyéb táplálkozás-élettanilag fontos anyagokat adnak a tápérték növelésének  céljából.  


A dúsítás 


A megfelelő tápanyagbevitel biztosítása érdekében mára már több országban kötelező egyes élelmiszerek dúsítása. Ilyen Németországban és Ausztriában a konyhasó jóddal történő dúsítása, vagy az USA-ban a B-vitaminok és vas hozzáadása a lisztekhez. 

Tudtad?

  • A jódhiány megelőzésére elsőként 1831-ben Boussingault francia orvos a só jódozását javasolta, melyet 1923-ban Svájcban, majd 1924-ben az Amerikai Egyesült Államokban be is vezettek.
  • A margarin A-vitaminnal történő dúsítását először Angliában végezték 1927-ben. A második Világháború óta a margarin dúsítását törvényi szabályozás írja elő, mely az A-vitamin mellett kötelezővé teszi a D-vitamin hozzáadását is.
  • Az idegcső záródási rendellenesség kialakulásának megelőzése érdekében 1998 óta az Egyesült Államokban kötelező a gabonaalapú termékek folsavval történő dúsítása. 

 

A dúsítás célja 

Az élelmiszergyártók a törvények által előírt kötelező dúsításon kívül önkéntes alapon is adhatnak bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat termékeikhez. 

Az önkéntesen dúsított élelmiszerek legnagyobb részét a reggeli gabonapelyhek teszik ki, melyek bár a napi energia-bevitel csak viszonylag kis százalékát jelentik, ezek is hozzájárulnak a vitaminszükséglet fedezéséhez, amit számos kutatás igazolt. A gabonapelyheket főként B-vitaminokkal, vassal dúsítják, melyek tejjel való fogyasztásával a napi kalciumbevitel egy része is biztosítható.*

A Nestlé gabonapelyheket – terméktől függően – vas, kalcium, B- és D-vitaminok hozzáadásával készítjük, a gyermekeknek készült gabonapelyhekben 9 hozzáadott vitamin és ásványi anyag is található.

Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok termékekhez történő hozzáadása történhet technológiai célból, mely során ezek a vegyületek adalékanyagok szerepét töltik be, pl. C-vitamint savanyításra, béta karotint (A-vitamin előanyaga) sárgás-barnás színezésre is szoktak használni. Továbbá a feldolgozáskor bekövetkező vitamin- és ásványi anyag veszteség ellensúlyozása érdekében is dúsítanak élelmiszereket.  


Tápanyagokkal történő dúsítás történhet azért is, hogy hasonló élelmiszerek tápanyagértéke hasonló legyen. Ha például, A- és D-vitamint adunk a margarinokhoz, hasonló lesz a vitamintartalma, mint a vajnak.


A dúsítás egy másik célja lehet a tápértéknövelés, mely során a gyártók az élelmiszerek természetes vitamin- és ásványi anyag szintjét növelik, vagy olyan vitaminokat és ásványi anyagokat adnak a termékekhez, melyeket természetesen nem vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak, mint például a gyümölcslevek, gabonapelyhek B-vitaminnal vagy kalciummal történő dúsítása.

 

*Forrás: MDOSZ hírlevél